A tobozmirigyben felhalmozódott Fluorid hátrányai, veszélyei

A fluorid összefoglaló neve számos veszélyes kemikáliának, melyek a fluoridot alkotják, mint az arzén, az ólom, az alumínium, a kadmium, a fluorkovasav és más radioaktív anyagok.

A különböző fluoridok megértése

Két típusú-fluorid van:
  1. A szerves vegyületek, mint pl. a kalcium-fluorid, mely természetes módon jelen van a felszín alatti vízkészletekben, ez viszonylag ártalmatlan, az egészségre legalábbis nem káros. Ugyanakkor, ha naponta túl sokat fogyasztunk belőle, csont- és fogproblémákat idézhet elő. A kalciumot fluorid mérgezés esetén ellenanyagként használják. Ez mutatja, hogy a természetes módon létrejött kalcium-fluoridban megtalálható kalcium semlegesíti a fluorid toxikus hatásának nagy részét.
  2. Másrészt, a fluoridnak azon típusa, melyet vízkészletekhez és más italokhoz, élelmiszerekhez adnak, melléktermékei az atom-, az alumínium és napjainkban leginkább a foszfát- (műtrágya-) iparnak. Az EPA (Amerikai Környezetvédelmi Hivatal) ezeket a toxinok közé sorolta: fluoro-szilikát sav, nátrium-szilikofluorid és nátrium-fluorid.

Az ivóvíz kezelése során használt fluorid nem a természetes kalcium-fluorid, ami a természetben is megtalálható, hanem egy iparilag előállított, szintetikus verzió, melyet nátrium-fluorid néven ismerünk.

!!! A fluorvegyületek toxicitásának összehasonlítása szerint az ipari hulladékként keletkező nátrium-fluorid 85-ször mérgezőbb, mint a természetesen megtalálható kalcium-fluorid!

A fluorid szintetikus változata (nátrium-fluorid) a foszfát tartalmú műtrágyát előállító ipar veszélyes hulladéka.

A tobozmirigy rendelkezik a legmagasabb fluorid szinttel a szervezetben!

A fluorid káros a tobozmirigyre nézve, mivel gyengíti a tobozmirigy természetes funkcióit (OLVASSON TOVÁBB A TOBOZMIRIGY FUNKCIÓIRÓL >>>) azáltal, hogy megkeményíti belső falait. – Itt kell megemlítenünk, hogy a fluorid szintén toxikus az agy és más szervek számára is.

Az egyik anyag, ami főszerepet játszik a tobozmirigy elmeszesedésében, tehát nem más, mint a fluorid (nátrium-fluorid)!

Meszesedő szövetként, mely ki van téve nagy iramú véráramlásnak, a tobozmirigy az emberi szervezetben a legfőbb területe a fluorid felhalmozódásnak. A tobozmirigy elmeszesedett részei (hidroxiapatit kristályok) tartalmazzák a legmagasabb koncentrációban a fluoridot az emberi szervezetben, többet, mint a csontok vagy a fogak (Luke 1997., 2001.).

Bár a tobozmirigy lágy szövetében nem halmozódik fel fluorid olyan mennyiségben, mint az elmeszesedett részekben, mégis magasabb koncentrációban tartalmaz fluoridot, mint más lágy szövetek a testben, ez a koncentráció pedig más összefüggésben gátolja az enzimek működését.

Mi történhet, ha felhalmozódik a fluorid?

⇒⇒ A tobozmirigy a két agyfélteke között helyezkedik el és a melatonin hormon termelődéséért, felszabadulásáért felelős. A melatonin tartja fenn a szervezet cirkadián ritmusát (alvás-ébrenlét ciklusa), szabályozza a pubertást a nőknél és segít megvédeni a testet a szabad gyökök okozta sejtkárosodástól. tobozmirigy_fluorid

A ’90-es években előzetes állatkísérletek során már kimutatták, hogy a felhalmozódó fluorid csökkentheti a melatonin szintet és lerövidítheti a pubertás időtartamát (Luke 1997.). Erre és más bizonyítékokra alapozva az Amerikai Nemzeti Kutatótanács az állította, hogy “A fluorid úgy tűnik, csökkent melatonin termelődést okozhat és más hatásai is vannak a normál tobozmirigy funkcióra, melyek egy sor különböző hatást fejtenek ki az emberre.” (Amerikai Nemzeti Kutatótanács 2006.)

Érdekesség: A 20 percig vagy annál tovább érkező közvetlen napfény serkenti a fluorid miatt elmeszesedett tobozmirigyet. Vegye le a kalapját és győződjön meg róla! Ez sokkal fontosabb, mint sokan hiszik, mivel a tobozmirigy számos más enzimet és az endokrin aktivitást – beleértve a melatonin termelődést – is befolyásolja.

Már korábbi tanulmányokban kimutatták, hogy a meszes lerakódások a tobozmirigyben összefüggésben állnak a működő pinealociták számának csökkenésével és a csökkent melatonin termelődéssel (Kunz et al., 1999.), valamint az alvás-ébrenlét ciklusának romlásával (Mahlberg 2009).

Az 1990-es években a brit tudós, Jennifer Luke felfedezte, hogy a fluorid képes feltűnően nagy mennyiségben felhalmozódni a tobozmirigyben (Luke 2001.).

Dr. Luke végezte el az első kísérletet, a nátrium-fluorid tobozmirigyre gyakorolt hatásairól. A következőket állapított meg: “A tobozmirigy, mely az agy középső részén helyezkedik el, célpontja a fluoridnak: Egyszerűen több fluoridot szív fel, mint bármely más fizikai anyag a szervezetben, még a csontoknál is többet!”.

A tobozmirigynek az endokrin rendszerben betöltött fontos szerepe miatt Dr. Luke megállapításai áttörőek voltak. A doktornő tanulmánya volt a hiányzó kapocs a nátrium-fluorid okozta számos fiziológiai károsodás jobb megértéséhez, melyeket már korábban is feltételeztek, de nem tudtak pontosan definiálni. A blokkolt endokrin aktivitás láncreakciójának valóságos gyökerét különítették el.

Mondjunk ‘nemet’ a fluoridra!

  • Ha abból indulunk ki, hogy a fluorid hozzájárul a tobozmirigy elmeszesedéséhez, fontos, hogy elkerüljük a vízben és az élelmiszerekben lévő fluoridot.
  • Amikor csak lehetséges, együnk feldolgozatlan élelmiszert és igyunk olyan folyadékot, melyről tudjuk, hogy biztosan nem adtak hozzá fluoridot.
  • Ha fluoridos vízzel főzünk, az ételeinkbe is belekerülhet ez az anyag. Amikor lehet, használjunk kezeletlen vizet. – Avagy ahhoz, hogy hatékonyan el tudjuk távolítani a fluoridot az ivóvízből, szükség lesz egy víztisztító rendszerre, mely tartalmaz egy aktivált alumínium (AAL) vízszűrőt.
  • Korlátozzuk a fluorid tartalmú csapvíz használatát, a vörös húsok, üdítőitalok, mesterségesen előállított ételek és italok fogyasztását.
  • Ami a fogkrémet illeti, használjunk fluoridmentes fogkrémet!