A tobozmirigy aktiválása, funkciói, feladatai

A tobozmirigy parányi mirigy, mely az agy közepén, a két félteke között helyezkedik el. Szárral rögzül a köztiagyhoz. Nevét toboz alakjáról kapta.tobozmirigy

Kétféle sejtet tartalmaz: pinealocytákat és neuroglia sejteket. Idegsejtek nem tartalmaz.
Jellemző. hogy az ún. agyhomok (elmeszesedett anyag szemcséi) mennyisége a kor előrehaladtával fokozatosan gyarapszik a tobozmirigyben.

Az orvoslás történetében nevezték már „Hórusz szemnek”, vagy „Harmadik szemnek” is. Előbbi utal az emberi agy keresztmetszete és az egyiptomi „Hórusz szem” szimbólumának kísérteties hasonlóságára. Az emberi alakokon is ábrázolt harmadik szemmel pedig már az ókori mitológiákban, ősi kultúrákban is találkozhatunk – A hinduk például ’Pottu’-nak nevezik, és a két szem fölé-közé teszik, egy apró pöttyel ábrázolják.

Utóbbi elnevezésnek anatómiai bizonyítéka is van: a szem által felfogott ingerekre (tehát közvetetten a fényre) reagál. – Mondhatni úgy működik, mint egy fény receptor.

A tobozmirigy funkciója mindmáig nem tisztázott pontosan!

Az endokrin (belső elválasztású) szervek közül utolsóként fedezték fel, hogy mi is lenne a tobozmirigy szerepe.

  • Gyanítható, hogy kicsiny mérete ellenére az egész szervezetre hatással van. Olyan belső elválasztású mirigy, mely befolyásolhatja az agyalapi mirigyek, a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek, a mellékveséknek, vagy a nemi mirigyeknek a működését.
  • Irányítja a nappali és éjszakai hormonműködést. Igazolták, hogy amennyiben hibásan működik, idejekorán alakulhat ki a nemi érettség.
  • Befolyásolja a cirkadián ritmust (az alvás és az ébrenlét ciklusa, biológiai órának is szokás nevezni), melyet a fényviszonyok is meghatároznak. A szem által érzékelt ingerek speciális, ún. agyi magvakon és szimpatikus idegrostokon átjutva érkeznek a tobozmirigybe, közvetítve azt, hogy milyen napszakban járunk.

A tobozmirigy hormonja

Mint mirigy, sajátos hormonnal rendelkezik. A melatonin az alvási ciklus irányításáért felelős hormon. A melatonin termeléséhez szükséges enzimek koncentrációja magas a tobozmirigyben.

A mirigy működése nagyban függ a fentebb említett cirkadián ritmustól, azaz attól, hogy pontosan mennyi fény jut egy napszakban a tobozmirigybe.

A tobozmirigy éjszaka a legaktívabb, ekkor ugyanis „dübörög” a melatonin termelődése, ellentétben a nappallal, amikor is a fény hatására a hormon termelése mérséklődik.

A melatonin hatásai

  • A hormon hatással van az agyra, valamint a perifériás szervekre.
  • Szabályoz bizonyos nemi hormonokat.
  • A napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklust irányítja.
  • Antioxidáns hatása bizonyítottá vált: Igazolták, hogy képes áthatolni a sejtmembránokon, valamint a vér-agy gátakon is.
  • Hosszú, időzónákat átszelő utazások alatt a melatonin tehető felelőssé a fáradtság és álmosság érzéséért: Ugyanis ilyen esetekben a sötétség-világosság korábban jól megszokott ciklusa rendre felborul, a fényviszonyok és a melatonin termelődése megváltozik.